24.rész

(zene)
Reggel most kivételesen nem Anne sírására keltünk fel. Mikor át fordultam Mike felé szembe találtam magam a smaragdzöld szemeivel. 
-Jó reggelt!-mosolygott rám.
-Jó reggelt!-csókoltam meg. 
A csókunk egyre szenvedélyesebb lett, de ezt a csodás pillanatot Anne zavarta meg. Mike csak szomorúan nézett rám mikor elváltak az ajkaink. Oda mentem Anne-hoz és felvettem. Megetettem és vissza fektettem, hogy had aludjon. Amikor megfordultam Mike csak aranyosan nézett rám.

Ennek nem tudtam ellen állni ezért vissza bújtam mellé. A fejemet a mellkasára hajtottam. Amikor meg ismertem soha sem gondoltam volna, hogy ilyen boldogok leszünk együtt és még egy kislányt is fogok szülni neki. Álmaimba se mertem volna gondolni. Mikor már eleget feküdtünk le mentünk Cal-hoz. 
-Jé meg jött a gerlepár!-nevetett.
-Én is szeretlek!-mosolyogtam rá.
Mike csak furán nézett rám. Inkább felöltözött és felöltöztette Anne-t is. Én is felöltöztem és lementem valamit csinálni. De valahogy semmi jót nem találtam. Ezért felmentem. Leültem Anne kiságya mellé.
-Édes pici kincsem!-simítottam meg az arcát.
Rám nézett a szép kék szemeivel. (mivel még nem alakult ki neki a végleges szem színe) Utána nem sokkal el aludt. Én pedig lementem és Mike épp fifázott Cal pedig elment. Bebújtam Mike mellé és beszívtam a férfias illatát.

-Mi az édesem?-nézte a tévét. 
-Semmi!-adtam egy apró puszit az orrára.
Elmosolyodott és kinyomta a játékot. 
-Ma ilyen össze bújós napot tartunk?-mosolyogtam rá.
-Pontosan!-csókolt meg.